4 legfontosabb páros

 

 

Mike és Brodrick szerepe gyakran alulértékelt, hiszen ők nem szereznek sok sacket, feltünés mentesen küzdenek a meccseken. De a közös munka a két nagy ember között a kulcsa a védelem sikerességének, különösen futás ellen. Patterson és Bunkley képes lefoglalni az ellenfél támadófalának középső három emberét legalább, mellyel megnyitják a teret a LB sor előtt, akik megtudják csinálni pár yardon belül a szerelést a futón. „Minden mérkőzésen, a pénzfeldobástól kezdve Mike és Bunk a saját harcát vívja” – mondja Andy Reid. „Mike Patterson nagyon jó munkát tud végezni, ha kettőzik is, leköti őket, dolgoztatja folyamatosan a két emberét, míg Bunk megveri az egyedüli őrzőjét, és megcsinálja a tackle-t.” Amióta az Eagles védőfala mélyebb lett, tehát betud jönni rotációban középre Trevor Laws és Antonio Dixon pár snap-re, azóta Mike és Brodrick is frissebb tud maradni még a negyedik negyedre is akár. Ezzel ők sokkal egyszerűbben tudják természetesen végezni a dolgukat, és tömni a lyukakat futásnál. De csak együtt. (Igaz, az elmúlt pár meccsen láthattuk, Dixon-ban benne van a potenciál, de egyelőre szerintem azért Mike és Bunk az egyik legjobb DT páros.)

 

 

Az előző évben Maclin újoncként máris 56 elkapást és 773 elkapott yardot tudott felmutatni, míg D-Jax a liga egyik elit elkapója lett, akit két különböző poszton is behívtak Pro Bowl-ra. És ezzel a teljesítménnyel megalapozták, hogy az ellenfél védő koordinátora pár álmatlanabb éjszakán túl legyen. Hiszen, ha ő DeSean-t lekettőzi, Jeremy egy-az-egybe marad, ami nem a legjobb megoldás. Amikor pedig csak simán, egyszerű elkapóként védekeznek rajtuk, akkor láttuk a Jacksonville ellen mire voltak képesek (Jackson 5 elkapásból 153 yard, Maclin 83 yard és 2 TD is). És ha netalán még Vick az irányító, akkor ő a futó-potenciáljával lefoglal pár LB-t is, ami miatt a WR-eknek még nagyobb terület jut. (Nézzétek meg a Jax meccsen a nagy játékaink, és a LB-ek helyzetét pl.) Tehát, amíg mindketten jól teljesítenek, addig bizony az ellenfél DC-je nehéz helyzetbe kerülhet néha.

 

 

A snap feladása mindig fontos, hogy pontos legyen. Hát még ha ez egy punt előtt történik. Ezzel alapozzuk meg, honnan indulhat az ellenfél támadása, mennyi ideje van Rocca-nak jó puntot rúgnia. Dorenbos, aki tavaly először harcolta ki a Pro Bowl-on való részvételt, mint long snapper, pontosan végzi el feladatát. Jó ütemben, jó tempóval, jó helyre, jókor szállnak a labdái. Ezen kívül tartani is tudja a Roccára rontó embereket. „A rúgókkal, punterekkel való munka mindig egyszerűnek tűnik, pedig végig koncentrálnunk kell az edzéseken is. Itt kell megtanulnom, hogy hova szeretik kapni a snap-et például. Ha ezt elbohóckodjuk, akkor meccsek mehetnek el rajtunk. Míg ha jól adom a labdát, akkor szerencsére a legtöbb néző azt sem tudja, ki az a srác ott 46-osban. Számomra ez az elégedettség. Na jó, a tavaly Pro Bowl meghívó sem esett rosszul.” Rocca már Ausztráliában megtanulta, hogyan kell elrúgni egy tojás labdát, de itt más azért. Elsőként el kell kapnia, majd mielőtt odaérnének, egy magas, lehetőleg megfelelően hosszú röppályájú labdát küldenie az égbe. „Minden edzésen ott vagyunk mi is Jon-nal, és legalább 100 labdát ad fel, és rúgom el. Legalább. Kicsit monoton, de ez a feladatunk, ezt csináljuk a csapatért.” Reid szerint egyébként példa értékű a kettőjük edzés munkája.

 

 

Ez talán azért lett az első, mert a safety-k a védelem utolsó vonala. Ha Allen és Mikell nem tudja, mit csinál a másik, akkor a saját dolgára sem tud ügyelni, hiszen nekik kell megmentenie néhány fontos szituációban az egész védelmet. Amikor Nate Allen elsőként edzett az egész csapattal, Quintin az edzés után másfél órán keresztül oktatta, mikor mit csináljon. „Amikor megismerkedtünk, rögtön szimpatikus srácnak találtam, aki jó pár lehet hátul” – mondja Mikell. „Csendben edz, dolgozik, de rendre odaér, ahova kell. Ő tudja mindig, hogy merre járok én. Ismeri a hangom, én is az övét. Mi együtt dolgozunk minden gyakorlatban, egymást segítve, mint egy center és egy irányító.” Láthattuk is a közös munka eredményét, amikor Mikell felment blitzelni, Allen lezónázta az egész hátsórészt, sőt szerzett ilyenből labdát is. „Ha mi nem egy oldalt állnánk egy helyzet eldöntésében, az rossz lenne. Ha mi egy oldalt állnánk egy játék elején, az is rossz lenne.” – kezdi Nate. „Mi nem egymás mellett kezdtük az edzőtábort, de ő már akkor is rengetegszer maradt velem gyakorolni, mondván, lesz még, amikor együtt fenn leszünk. És ki vagyok én ahhoz, hogy ellentmondjak neki? Aztán úgy alakultak a dolgok, hogy meglepetésemre a kezdőben találtam magam, mellette. Úgy érzem kellően tudjuk egymást segíteni, bízzunk a másikban, ami nálunk rendkívül fontos. Én védem őt, ő véd engem, együtt pedig az end zone-t.”

 

 

Ennek az írásnak az alap ötletét egy philadelphiai sportlap adta, miután közölte a legjobb 4 párt. Őket egy az egyben átvettem, de az indoklás már nem átvett. Igazából, nekem a QB-C pár hiányzik, de tudjuk be annak, hogy se stabilan kezdő irányítónk, se hosszú távra várható kezdő center személye nem biztos.