Az idei drafton aligha volt boldogabb játékos Vinny Currynél, amikor csapatunk az 59. választási joggal élve kiválasztotta őt. Most ismerkedjünk vele egy kicsit közelebbről.
Vincent „Vinny” Curry 1988. június 30. napján látta meg a napvilágot az Atlanti-óceán partján fekvő Neptune nevű kisvárosban, New Jersey államban. Annak ellenére, hogy a városban szinte mindenki a nagy rivális New York Giantsnak szurkolt, Vinny már kisgyermekként azért sietett haza vasárnaponként általános iskolai meccsei után, hogy kedvenc csapatát a Philadelphia Eaglest lássa. Ugyanazon játékosoknak – Brian Dawkinsnak, Dononvan McNabbnek, Hugh Douglasnek – szurkolva nőtt fel, mint valószínűleg sokan blogunk olvasói közül is. Vinny a helyi középiskola csapatában a Scarlet Fliersben játszott, ahol már kezdetektől a védelemben, falemberként és linebackerként kapott szerepet Tom Walsh edző keze alatt. Érdekesség, hogy egy Eagles játékos már kikerült ugyanezen középiskolából, név szerint Nate Ramsey, aki 1963-tól 73-ig tíz évet húzott le csapatunknál. Hősünknek jól ment a játék a középiskolában, meghatározó játékosa volt csapatának, csapatkapitánnyá és MVP-nek (legértékesebb játékos) választották.
A nagyobb elismerések sem várattak magukra, beválasztották a megye, a konferencia (Shore Conference) és az állam legjobb csapatába is. Vinny nemcsak a pályán, hanem azon kívül is nagyon sokat vállalt. Éltére nagy hatással volt nagynénje Ginja Massey, aki szülész-nőgyógyász orvos és az egyetlen diplomás volt a családban akkoriban. Az ő hatására Vinny a középiskola mellett délutánonként szakközépiskolába is járt, ahol szakápolónak tanult és azt tervezte, hogy nagynénje nyomdokaiba lép.
Bár nem volt rossz tanuló, a két iskola és a sport jelentette többlet teher végzős középiskolai (senior) évében éreztette hatását. Amikor arra került a sor, hogy eldöntsék hogyan fog továbbtanulni, kiderült, hogy nagyon jó felvételi vizsgát kell írnia, ahhoz, hogy sportolóként ösztöndíjat és felvételt nyerhessen valamelyik egyetemre. Ehhez tudni kell, hogy az egyetemi felvétel három tényezőtől függ: egyrészt mennyi kurzust teljesített a tanuló a középiskolában, másrészt azokat milyen tanulmányi átlaggal (GPA), és ehhez jön még a felvételi eredménye (ezekből több fajta van, a legismertebbek az SAT és az ACT rövidítésűek). Vinnynél az órák számával volt a legnagyobb gond, mivel más elfoglaltságai miatt nem teljesített elegendő órát. Ezt egy erős felvételi teszttel kompenzálhatta volna, azonban nem sikerült a kellő pontszámot elérnie. Úgy tűnt, hogy ezzel véget is érhetnek Vinny egyetemi futballról szőtt álmai, azonban ő nem adta fel a küzdelmet, hanem beiratkozott az Ohio Állambeli Cincinnatiban található Harmony Community School-ba, abból a célból, hogy a hiányzó órákat pótolja és jegyeit feljavítsa. Természeten játszott az iskola futball csapatában a Hurricanesben is, és 2006-ban, hibátlan, 10-0-s mérleghez segítette csapatát, ahol ismét MVP-nek választották. Az osztályteremben is jól alakult Vinny sorsa, 2.8-ra javította átlagát (4.0 a maximum, a 2.8 „B”-nek azaz „jó” osztályzatnak felel meg). Miután másfél szemesztert eltöltött a Harmonyban, ismét megpróbálta a felvételit, és az ACT teszten - átlag feletti - 21 pontot ért el (36 a maximum). Úgy tűnt, hogy ezekkel az eredményekkel már felvételt nyerhet valamelyik egyetemre.
Az egyetemi toborzás során Vinny nem volt különösebben magasra értékelt játékos, a Scout.com és a Rivals is két csillagra értékelte a lehetséges ötből. Ennek megfelelően főleg kisebb egyetemek versengtek a kegyeiért, az Akron, a Bowling Green, az Illinois, a Marshall és a Toledo akarta leginkább csapatában látni. Vinny választása végül a gazdag hagyományokkal rendelkező Marshall Egyetemre esett, amely a west virginiai Huntingtonban található. Bár az egyetem a nagy állambéli riválishoz a West Virginiához vagy a – amerikai léptékkel - közelben található Virginia, Virgnia Tech, Ohio State egyetemekhez képest kis egyetemnek számít, mégis jónéhány ismert játékost küldött a profik közé az évek során. Így például a Marshallra járt az utóbbi évtizedekben többek között Byron Leftwich, Chad Pennington, Randy Moss, Troy Brown, vagy Ahmad Bradshaw. Az egyetemre való beiratkozás előtt Vinny újabb váratlan akadályba ütközött, ugyanis az NCAA (Országos Egyetemi Sport Szövetség) tanulmányi eredményeket vizsgáló részlege, az Eligibility Center (ismertebb nevén a Clearinghouse) nem fogadta el a felvételi teszten elért eredményét. Arra hivatkoztak, hogy túl nagy a javulás a korábban és később írt teszt pontszámában. Bár nyíltan nem mondták ki, arra gyanakodtak, hogy Vinny nem maga írta a tesztet. Vinny érdekében több tanára, az iskola, sőt még városi tanácsosok is írtak levelet, de az NCAA nem engedett. Bár megengedték, hogy első tanévére (2007/08) beiratkozzon, de ebben az évben nem sportolhatott, csak a következő évben, ha eléri a minimum tanulmányi követelményeket (2.0 GPA és 11 teljesített kurzus). Nem Vinny az egyetlen fiatal sportoló, aki ilyen helyzetbe kerül és nagyon sokan elkallódnak ezután, otthagyva az egyetemet és a sportot. Vinny életének is ez volt a legnehezebb éve. Érthető módon nagyon el volt keseredve, hiszen eddigi élete során még nem kellett ilyen hosszú időt futball nélkül töltenie. Most pedig nem edzhetett a csapattal, sőt diákigazolványával még a hazai meccsekre sem léphetett be. Saját bevallása szerint többször megfordult a fejében, hogy feladja, de családja és hasonló helyzetben lévő társai segítségével átvészelte a nehéz időket. Teljesítette az elvárt tanulmányi eredményeket, és teljes ösztöndíjat kapott. 2008. augusztus 30-án az Illinois State ellen végre éles meccsen is kifuthatott a Joan C. Edwards Stadion gyepére a Marshall Thundering Herd színeiben a „Sons of Marshall” harci induló hangjaira.
Tényleges újonc (freshman) szezonjában, 2008-ban 7 mérkőzésre nevezték és ebből öt alkalommal a statisztikai lapra is felkerült, végül 9 szerelést szorgoskodott össze. Legjobb meccse a Cincinnati ellen volt, amikor 2 szerelése mellett kikényszerített, majd meg is szerzett csapatának egy fumblet. Másodévesként (sophomore) már a kezdőcsapatba küzdötte magát, és a Dübörgő Csorda mind a 13 mérkőzésén pályára lépett. A szezon során több jó teljesítménnyel is észrevétette magát a pályán. A Southern Miss. ellen 10 szerelésig jutott, míg az SMU egyetemmel szembeni meccsen 4 szerelése mellett 2-szer vitte földre az ellenfél irányítóját. Az évet végül 59 szereléssel, valamint 3.5 sackkel zárta. Szereléseiből 8.5 tackle for loss (TFL) volt, azaz ennyi alkalommal a line of scrimmage mögött állította meg az ellenfél játékosát. Nem kis része volt abban, hogy csapata 2003 óta először pozitív mérlegű szezont (7-6) és bowl győzelmet ünnepelhetett az év végén. A szakemberek már ekkor felfigyeltek rá, bár a C-USA konferencia legjobb csapatába ekkor még nem került be, de jó teljesítményét kiemelték (honorable mention) a csapat kihirdetésekor.
Ahogy Vinny teljesítménye egyre inkább meghatározó lett a pályán, ezzel párhuzamosan a csapat vezéregyéniségévé nőtte ki magát. Pozitív hozzáállása és segítőkészsége miatt gyorsan elnyerte csapattársai szeretetét, szorgalmával, és a pályán nyújtott fáradhatatlan játékával pedig a tiszteletüket is kivívta. A fiatalabb játékosok gyakran fordultak hozzá tanácsért, mivel tudták, hogy ő már sok nehézséget leküzdött eddigi pályafutása során. 2010-es, junior évében szinte végig, meccsről-meccsre kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Csapata összes idénybeli meccsén (12) pályára lépett. 4 alkalommal jutott 10 szerelés fölé és ugyanennyi alkalommal szerzett legalább 2 sacket. Legjobb mérkőzései a Marshall magasan jegyzett ellenfelei, az Ohio State és a West Virginia ellen voltak. A Vadgesztenyék ellen 6 szerelést és 2 sacket jegyzett, míg a Hegylakók ellen 11 szerelést és 2 sacket gyűjtött, emellett 2 fumblet is megszerzett csapatának. Bár az év végén a csapat negatív mérleggel (5-7) végzett és nem mehettek bowl mérkőzésre, de a szezon befejezése mégis bizakodásra adhatott okot, mert utolsó 5 mérkőzésükből 4-et megnyertek. Vinny kiváló évet zárt, 94 szerelése (ebből 18 TFL), ami a legtöbb volt a védőfalemberek között, míg 12 sackjével ötödik volt az országos rangsorban. Kiváló teljesítménye után az egyéni elismerés sem maradt el, a szezon végén beválasztották a konferencia első csapatába (first team All-Conference). Az év végén Vinny válaszút elé került, ugyanis 3 év egyetemi játék után megnyílt előtte a lehetőség, hogy otthagyja az egyetemet, jelentkezzen a draftra, és profi játékosnak álljon az NFL-ben. Bár kiváló éve után minden esélye meg volt arra, hogy magasan keljen el a játékosbörzén, Vinny mégis a maradás mellett döntött, mert fontosnak tartotta, hogy befejezze az egyetemet, diplomát szerezzen. A csapattársait sem akarta cserbenhagyni, győztes szezonnal akart búcsúzni a társaktól és az egyetemtől.
Annak ellenére, hogy domináns játékosként kiemelt figyelmet kapott az ellenfelektől, végzős (senior) évében játéka mit sem vesztett hatékonyságából. Két mérkőzésen is (a Southern Miss. és a Rice ellen) legalább 3-szor vitte földre az irányítót. A szerelésekben továbbra is magabiztos és produktív volt, összesen 77-et szorgoskodott össze 13 meccs alatt, ebből 22 volt TFL, ami a harmadik legeredményesebb volt az országban. Az irányítók „zaklatásában” továbbra is a legjobbak között volt, 11 sackkel (6. országosan) zárt, és emellett kiharcolt 7 fumblet (2. országosan). Több kiváló meccse is volt 2011-ben, de mindenekelőtt a Rice ellen, 2011. október 15-én nyújtott teljesítményét kell kiemelni, amely egyetemi pályafutásának egyik legjobb meccse volt, és nem mellesleg külön története van. Ugyanis a mérkőzés hetében elhunyt édesanyja, így Vinny érthető módon egész héten otthon volt, és nem edzett a csapattal. A mérkőzés napján, órákkal a kezdés előtt érkezett vissza a campusra. Ilyen körülmények között természetesen senki sem neheztelt volna rá, ha nem játszik aznap. Ennek ellenére vállalta a játékot. A mérkőzésen kiváló teljesítményt nyújtott. Nem elég, hogy 9 szerelést és 3.5 sacket gyűjtve végig dominált, hanem vezérhez méltóan a mérkőzés válságos pillanatában meccset megfordító játékot mutatott be. Történt, hogy 3 perccel a mérkőzés vége előtt a labda a 20-17-re vezető Rice birtokában volt, akiknek így csak néhány first down kellett volna ahhoz, hogy lepörgessék az órát és megnyerjék a meccset. A Baglyok futója Sam McGuffie ekkor egy jó futással már szerzett is egy first downt, azonban Vinny, egy blokkolót leküzdve kiütötte a futó kezéből a labdát, amelyet csapattársa Monterius Lovett szerzett meg. A labda az ellenfél végzónájától 23 yardra visszakerült a Marshall támadóihoz, akik megszerezték a győzelmet jelentő touchdownt. A mérkőzés után Vinny saját teljesítményét és a győzelmet édesanyja emlékének ajánlotta. A Rice elleni teljesítményével kiérdemelte a Hét Védőjátékosa címet (National Defensive Player of the Week). Ezt megelőzően a Southern Miss. elleni játékáért pedig megkapta a Hét Védőfalembere kitüntetést (National Defensive Lineman of the Week). A csapat sem szerepelt rosszul, a szezon végén 6-6-tal álltak, így jogot nyertek a bowl részvételre. A Beef 'O' Brady's Bowl-on végül 20-10-es győzelmet arattak a Florida Internationallal szemben. A győzelemből Vinny 5 szereléssel vette ki a részét.
Kiváló végzős éve után a díjak sem maradtak el. Összesen hat szervezetnél került be az ország legjobb csapatába (All-American team), közöttük a magasan jegyzett FWAA (Football Writers’ Associaton of America) első csapatába, az AP (Associated Press) és a WCFF (Walter Camp Football Foundation) második csapatába. A C-USA konferencia legjobb védőjátékosának választották. Az egyéni díjak közül jelölték a Bronko Nagurski, a Chuck Bednarik és Rotary Lombardi Díjra is. 2011. decemberében megszerezte diplomáját szociológiából és büntetőjogból, így nagynénje után ő lett a második ember a családjában, aki diplomát szerzett. Az egyetemen mindvégig jeleskedett az osztályteremben is, végzős évében 4.0-s, azaz kitűnő tanulmányi átlagot produkált. Természetesen jelentkezett a 2012. évi NFL draftra. Meghívást kapott a legjobb végzős játékosok seregszemléjére a Senior Bowlra, amely a draftot megelőző felmérők közül talán a legfontosabb volt a számára. Játékával kapcsolatosan a legnagyobb kritika az volt, hogy nem találkozott túl gyakran erős ellenfelekkel, mert csapata gyengébb konferenciában játszott. A Senior Bowlon végre a legjobb végzős játékosok ellen bizonyíthatott. A mérkőzést megelőző héten tartott edzéseken már csillogtatta erényeit, és egyre jobb teljesítményt nyújtva a csapat legjobbjai közé küzdötte fel magát. Az edzők és a jelenlévő játékosmegfigyelők is elégedetten nyilatkoztak teljesítményéről. A mérkőzésen is remekül játszott, 3 szerelés mellett 2-szer sackelte az ellenfél irányítóját. Egynél több sacket csak ő szerzett a meccsen.
A Senior Bowl után részt vett a februárban rendezett Scouting Combineon Indianapolisban, ahol nem sikerült olyan teljesítményt nyújtania, amilyet szeretett volna. A 40 yardos sprintje volt igazán problémás, amit csak 4.98 mp alatt teljesített. Ez pedig gyengének számít. Ezután nagy szüksége volt egy jó pro dayre, ami össze is jött neki márciusban. Mint már oly sokszor pályafutása során, amikor nagyon kellett összekapta magát és jó teljesítményt nyújtott. A 40 yardos idejét 4.64 mp-re javította, és a gyakorlatokban is remekül mozgott, végképp meggyőzve ezzel a kétkedőket. Ezek után joggal reménykedhetett abban, hogy akár a draft első napján, de legkésőbb a második napon kiválasztják. Nagy álma természetesen az volt, hogy a kedvenc csapához, az Eagleshez kerül, de erre nem volt nagyon sok esély, lévén, hogy csapatunk nem volt híján a jó defensive endekenek, és nem volt várható korai húzás e posztra. A sors mégis úgy rendezte a dolgokat, hogy Vinny álma valóra válhasson. Ugyanis nem kelt el az első kör végén vagy a második kör elején, ahová eredetileg jósolták. Mikor csapatunk következett az 59. választási joggal, Andy Reid és Howie Roseman nem habozott és megszerezték csapatunknak Vinny játékjogát, aki akkor a legmagasabban jegyzett játékos volt az Eagles draft boardján. Bár nem számított hiányposztnak a DE, azonban ezen a draft helyen nem tudtak ellenállni egy ilyen jó képességű játékosnak. Csak elképzelni tudjuk, hogy milyen örömünnep kezdődött a Curry-házban amikor megcsörrent a telefon és Andy Reid hangja szólalt meg a vonal másik végén. Tényleg csak elképzelni tudjuk, mert Vinny nem engedte meg, hogy a média kamerát helyezzen el a házban, ugyanis ez esetben el kellett volna távolítania az Eagles relikviákat a szobájából. Nem mindennapi élmény lehetett neki, amikor ápr. 28-án bemutatták a csapatnál. Ez látszott is rajta, mert az interjúk alatt végig letörölhetetlen mosollyal az arcán nyilatkozott. Ezek után nem meglepő, hogy szinte azonnal a szurkolók kedvence lett, twitter oldalát (https://twitter.com/#!/MrGetFlee99) is elöntötték az üdvözlő üzenetek. Egyébként már az egyetemen is jellemző volt rá a szurkolókkal és a médiával ápolt jó kapcsolat.
Személyében nemcsak egy Eagles szurkolót nyert a csapat, hanem egy kiváló fiatal játékost is. Termete (6’3, 266) ideális az általunk alkalmazott védőfalba. Jó felépítéséhez nagy szorgalom és fáradhatatlan játék társul. Gyors első lépése van, kezeit jobban használja, mint egy átlagos újonc játékos, és erejére is támaszkodhat. Nem rendelkezik az elit defensive endekre jellemző sebességgel, de ezen a területen is fejődhet még. A védőfalunkban már az első évben szerephez juthat a rotációban, stílusa illik a gyakran alkalmazott wide-9 felállásokba. Az egyetemen futás ellen is megbízható játékos volt, ezért akár az is várható, hogy a szezon folyamán nemcsak passz szituációkban, hanem a futás ellen is bevetésre kerül. Ha beváltja a hozzá fűzött reményeket, hosszú évekre megoldhatja az egyik DE posztot és vezéregyéniség lehet.
A csapatban a 75-ös számot fogja viselni, tisztelegve ezzel az 1970 november 14-én történt légi katasztrófa 75 áldozata, köztük a Marshall futballcsapatának 37 játékosa és 8 edzője előtt. (Az 1970-es tragédiáról és a Marshall futball programjának talpra állításáért folytatott küzdelemről szól a We Are Marshall c. film (Magyarországon Több, mint sport címmel került forgalomba). Megtekintése minden futball szurkolónak erősen ajánlott.)