Sorozatunk utolsó darabjához érkeztünk, de előre leszögezhetem, akik szerettek az e féle összegzést az elmúlt esztendőről, ők hamarosan egy rövidebb, illetve kissé más megközelítésű sorozatban lelhetik örömüket. Na, de inkább lássuk, mit is értek az alatt, hogy Mike Vick kezdő irányítónak nevezhette magát hosszú idő után az NFL-ben.

A szezon első találkozóján, az Eagles és Kevin Kolb a későbbi Super Bowl győztes Green Bay Packers csapatát fogadta, ahol az év egyik sztárja, Clay Matthews is a védelemben szerepelt. Nyögvenyelősen indult a találkozó az új irányítónknak, 10 átadásából mindössze 5 jutott elkapó kezébe, ezekből 24 yardot haladtunk. Aztán jött Clay, és elkapta Kevin Kolb-ot, aki agyrázkódást szenvedett, azonnal le kellett cserélni.
A helyére természetesen Mike Vick állt be, és ezzel elkezdődött az igazi amerikai siker sztori (ami, ha nem ér véget pár hónappal később a Packers ellen könnyen egy későbbi sportfilm alapja lehetett volna). Amikor Vick beállt, 13-3 volt az állás az ellenfél javára, és ugyan mindössze 3 ponttal lett a találkozó végére kisebb a különbség, nem Vicken múlt, 175 passzolt yardja mellé 103-at futott is. Kolb nem épült fel, így a második héten a Detroit Lions ellen is bizonyíthatott Vick. Ő pedig jól játszott, vezette végig a csapatot, 284 passzolt és 37 futott yardig jutott, összesen 2 TD-vel zárt. Másnap, Andy Reid kiállt a sajtó élére, és közölte, Vick teljesítményének ellenére is Kolb a kezdő a továbbiakban is. Alig 24 óra telt el, majd Reid újra a sajtó elé állt, közölte, újra nézte az előző 6 negyedet, és Vick a kezdő irányító. A döntést egyértelműen boldogság övezte a szurkolók között, mind Vick mutatott játéka, mind Kolb gyenge teljesítménye alapján ez érthető. Sokak szerint Reid döntésében az is közrejátszott, hogy úgy gondolta, nem kell újjáépülő évet tartani, főleg, hogy a Cowboys gyengén kezdett, akár lehetne valamit elérni. Vick meghálálta a bizalmat, a Jaguars elleni kiütéses siker során 3 TD passzt dobott, egyet pedig ő maga futott meg. Aztán a jövő héten következett a gond, a Redskins ellen Vick megsérült. A csapat vesztett, Vick pedig hetekre a vonal mellé szorult. Kolb pedig végre mutatott valamit, miért ő volt egy szűk hónapja még kezdő. A Niners és a Falcons ellen is jó játékkal rukkolt elő (Falcons ellen a hét játékosa díjat is megkapta az NFC-ben), a találkozó után pedig Reid közölte, Vick akár már játszhatna jövő héten, de egyelőre Kolb fog kezdeni. Aztán visszaesett a csapat és Kolb is, kétszer eladta a labdát, 18 ponttal kaptunk ki. Jött a bye week és újra Vick lett a kezdő, és élt a lehetőssége. Sokkolta a Redskinst, valamint az egyik legnagyszerűbb comeback-et vezényelte le a Giants ellen. De ami még fontosabb, vezetésével képes volt a csapat sorozatban meccseket nyerni, sok esetben hátrányból is.
A szezon végét már ismerjük, most nem mennék végig a kellemetlen pillanatokon újra. Ami még fontos, Vick teljesítményének hála megkapta a franchise tag-et, ami a lockout miatt ugyan ki tudja mit ér, de egy fajta jelzés, nagy pénzért is hajlandóak vagyunk megtartani.
Tehát számomra ez volt az év legnagyobb pillanata, Vick újra visszatért az NFL élmezőnyébe azzal, hogy kezdő QB lett. Remélem élveztétek a sorozatot, még így is, hogy több esetben megnyúlt kissé.
Címkék: top25 reid kolb regularseason vick