A múltkor megismerkedtünk az 1-gap rendszer alapjaival. Az alábbiakban nézzük meg, hogy mit jelent a Wide-9 és mi a szerepe a mi rendszerünkben. Képekkel illusztrálva.
A wide-9-t hajlamosak egyesek túlmisztifikálni, és önálló rendszerként beszélni róla. A wide-9 valójában nem önálló rendszer, hanem csak egy felállás, amit a védőfal időnként alkalmaz. Szinte minden 4-3-as csapat alkalmazza a wide-9 felállást. A különbség abban van, hogy legtöbb csapat csak passrush szituációkban veszi elő, míg mi (és pl. a Lions) sokszor alapfelállásként is használjuk. A wide-9 arról kapta a nevét, hogy ebben a felállásban az egyik vagy mindkét DE a 9-es technikán, tehát a TE (vagy a képzeletbeli TE) külső vállán, vagy még annál is 1-1,5 yarddal kijjebb áll fel. Vizsgáljunk meg egy-két wide-9 felállást.
Ezen a képen egy „under” frontot láthatunk, wide-9-ban felállt DE-del. Ez egy nickel formáció, 2 LB és 5 DB van fenn. Jason Babin (#93) áll fel az erős oldalon, a 9-es technikán, a TE külső vállától még kb 1 yarddal kívül. Jól látni, hogy köze és a NT Mike Patterson között mekkora a távolság.
A következő képen a gyenge oldali DE, Trent Cole (#58) áll fel a 9-es technikán, Jenkins (#97) a 2-esen, Patterson (#98) a 3-ason, Babin (#93) pedig a TE-del szemben a 6-oson. Szintén jól megfigyelhető a távolság Cole és az OT, valamint Cole és Jenkins között.
Felmerül a kérdés, miért is jó nekünk, ha az endek ennyire a védőfal szélén állnak? A 9-es technikában álló védő és a támadó falember között jelentős távolság (akár 4-5 yard) keletkezik. Az end ezt a távolságot használhatja fel a snap után arra, hogy 2-3 lépésből felgyorsuljon, és sebességét kihasználva próbáljon meg áttörni az OT mellett a QB irányába. Az OT dolgát több szempontból is megnehezíti ez a felállás. Az OT legfontosabb feladata passzvédekezésnél, hogy a snap után a lehető leggyorsabban jöjjön ki az kezdő állásból (2 vagy 3 pontos állásból), tekintetét a blokkolandó célponton tartva foglalja el a megfelelő blokkoló pozíciót és vegye fel a kontaktust a védő falemberrel. A wide-9 ellen már a blokkolási pozíció megtalálása is gondot okozhat az OT-nek. Az OT-nek a snap után eleve jobban el kell távolodnia a mellette lévő guardtól, mint egy 5-ös technikából induló end ellen, mert ha nem, akkor a 9-tech end kívülről könnyen elhúzna mellette. Azonban nem távolodhat el túlságosan a guardtól sem, mert akkor hatalmas rést kínál fel közte és a guard között. Tehát az OT már kijött a kezdőállásból, de még nincs kontaktusban az enddel és nem is nagyon tudja eldönteni, hogy a felé robogó játékos befele vagy kifele fog-e támadni. Ez a dilemma számos hibához vezethet az OT-nél. Gyakran előfordul, hogy az OT tartva attól, hogy kívülről megkerülik túlságosan az ún. set footra (másnéven kick footra, ez a LT-nél a bal láb, RT-nél a jobb láb) helyezi a súlyát, emiatt nem tud jól irányt váltani, felborul az egyensúlya és sebezhető lesz befele, az end könnyen elmehet mellette. Szintén gyakori, hogy a sebesen érkező end elől az OT hátrálni kezd, hogy jobb pozíciót vehessen fel, azonban túlságosan a sarkára helyezi a súlyát, emiatt gyengül a blokkja és könnyen megkerülhető lesz, vagy akár fel is lehet lökni. Nézzünk a wide-9 előnyére néhány példát.
A képen látható felállásban Landri (#94) 1-es technikán áll, Laws (#91) az erős oldali 3-ason. Az endek, Tapp (#55) és Hunt (#76) mindketten 9-es technikán állnak.
A snap után Landri a gyenge oldali A-gapet támadja, leköti a LG-ot, Laws pedig az erős B-gapet, őt a Center és a RG blokkolja. Így Tapp izolálva marad 1-1-ben a bal tackle-el. Tapp megindul a LT irányába, aki felveszi a védő pozíciót, látni, ahogy eltávolodik a bal oldali guard-tól, hogy meggátolja Tappet abban, hogy kívülről megkerülje. Tapp legalább 3 gyors lépést tesz meg a LT irányába, de még mindig nincs kontakt közöttük, akár befele, akár kifele támadhat.
Úgy tűnik Tapp kifele fog támadni, ezért a LT még egy lépést tesz kifele, hogy biztos lezárja a szöget az end előtt. Azonban túlságosan is tart attól, hogy Tapp megkerüli, a súlya átcsúszik a bal lábára (set foot), ezáltal a jobb oldalát teljesen felkínálja Tappnek. Hiába van a LT kontaktban Tappel, az rossz súlypont miatt nem tud már a kezeivel elég erős lökést adni neki.
Mivel rossz lábon van az LT súlypontja, már nem tud irányt váltani, és Tapp könnyedén megveri befelé.
Az 1-gapes rendszer akkor a leghatékonyabb, ha stuntokat vetnek be a támadófal megzavarására. Most nézzünk erre egy példát. Cole (#58) 9-es technikáról indul, a TE külső vállától 1-1,5 yardra. Jenkins (#97) a 2-es technikán áll fel, Patterson (#98) a 4-esen a RT belső vállánál, Babin (#93) a 6-oson, a képzeletbeli TE-del szemben. A játék a következő lesz: Patterson és Babin slanttel középre vonzza a támadófal jobb oldalát, miközben Jenkins megkerüli őket egy looppal és az üresen maradt jobb oldalt támadja. Cole pedig 1-1-ben marad a LT-lel.
A snap után Jenkins az A-lyuk felé lép mintha azt támadná, magára vonva a center és a baloldali guard figyelmét. Mivel a guard Jenkins felé mozdul, a TE pedig nem blokkol, Cole már ott is marad 1-1-ben a LT-lel. Patterson és Babin slantet csinálnak, tehát nem a velük szemben lévő lyukat támadják, hanem a tőlük jobbra lévőt, azaz Patterson a B helyett az A-t, Babin a C helyett a B-t.
Patterson és Babin slantje elvonja a jobboldali guardot és a tackle-t a jobb oldalról. Ezzel egyidejűleg Jenkins középen leválik a blokkról és megcsinálja a loopot a védelem üresen maradt jobb oldalára, megkerülve a befele rohamozó Pattersont és Babint. A támadó falemberek - a stuntnak hála – teljesen rossz pozícióban vannak. A baloldali guard háttal van a playnek, elmentek mellette, ő már nem faktor. A center mellett úgyszintén elhaladt a játék. A jobboldali tackle teljesen kimozdult a pozíciójából, próbál még Jenkins felé mozdulni, de esélytelen. Cole megveri a LT-t, ahogy az elvárható volt. A RG van egyedül valamiféle pozícióban, de őt megveri Patterson és közvetlenül mögötte ott van Babin is, akire már végképp nem jut senki.
A kör bezárul, a zseb gyakorlatilag megszűnik. Cole és Jenkins blokkolatlanul megy kívülről az irányítóra, Babinra szintén nem jut ember. Az irányító lehúzza a labdát, látja, hogy ebből már nem lesz passz.
Innen már sakk-matt. A irányító fölfelé lép a két kívülről érkező ember elől, akik pont a testén találkoznának, ha nem lép időben el. Középen már vár rá Babin és Patterson akik megcsinálják a sacket.
Folytatás kedden!!