Két héttel ezelőtt egy Auburn – Clemson mérkőzéssel elkezdtük azt az egész NCAA szezont átívelő cikksorozatot, amelyben az egyetemi foci egy-egy nagy mérkőzését vesszük górcső alá. Ennek célja a leendő NFL játékosok neveinek mind nagyobb számban lévő bemutatása. Ezen a héten egy olyan mérkőzést választottuk, amely hatalmas presztízzsel bír, hiszen konferencia ellenfelek csapnak majd össze, más részről rengeteg olyan játékos fog pályára lépni, akiket néhány éven belül az NFL-ben köszönthetünk majd.
A két csapat régi riválisnak számít. A SEC (Southeastern Conference) konferenciában 1992 óta minden évben megmérkőznek egymással. Az eddig lejátszott 22 összecsapáson az Alabama 15, míg az Arkansas 7 mérkőzésen hagyta el győztesen a pályát. A legutolsó Razorbacks győzelem 2006-ban egy kétszeri, hosszabbításos mérkőzésen született. Azon az összecsapáson olyan későbbi NFL játékosok léptek pályára, mint: Darren McFadden, Felix Jones, Peyton Hillis, Jamaal Anderson, Javier Arenas vagy Le’Ron McClain.
A tavalyi szezonban a negyedik forduló sláger mérkőzésén 38-14-re nyert a Crimson Tide, de az eredmény nem igazán tükrözi a két csapat közötti tudásbéli különbséget. A Razorbacks ugyanis ennél jóval többre taksált csapat. A vasárnap Cleveland mezben látott Trent Richardson vezette alabamai támadó egység remek futásokkal haladt előre , amik után az irányító, A.J. McCarron pontos passzokkal touchdown helyzetbe hozta társait. A túloldalon a Tyler Wilson irányította támadók, Cobi Hamilton és Dennis Johnson elkapásaival próbálta magát meccsben tartani. Ez 17-7-ig nagyjából sikerült is, ám ezután rákapcsolt a Bama, és míg ők további pontokat tudtak a táblára tenni, addig Wilsonékat megfogta a Tide liga első védelme.
A holtszezonban edzőváltás volt a csapatnál. Bobby Petrinotól magánéleti problémák miatt megváltak, helyét pedig az elmúlt három évben a speciális egységet irányító John L. Smith vette át.
Az idei szezont két, papíron gyengébb ellenfél ellen kezdte az edzői stábot átalakító Arkansas. Az első ellenfél a másodosztályú Jacksonville State Gamecocks csapata volt. A vége 49-24-es győzelem lett, ám az látszott, hogy van még bőven javítanivaló mind a támadó, mind a védő oldalon. Második ellenfélként a Louisiana-Monroe gárdája látogatott a Little Rock-i War Memorial Stadionba. A Tyler Wilsonnal felálló Vaddisznók a félidőre 7 pontos előnyt dolgoztak ki, amit a harmadik negyed elején 14-re növeltek. Ekkor a második negyedben csuklótörést és agyrázkódást elszenvedő Wilson helyét, Brandon Allen vette át. Ez után kezdődtek a bajok. A Monroe ugyanis zsinórban 21 pontot szerezve egyenlített 47 másodperccel a vége előtt, a hosszabbításban pedig Zach Hoker 3 pontosára egy 6 pontot érő TD-vel válaszoltak. Az előjelek tehát nem nevezhetőek ideálisnak a Fayetteville-i székhelyű csapatnál.
A legfontosabb kérdés, hogy Tyler Wilson tudja e vállalni a játékot. Ilyen súlyos sérüléssel egy átlagos ember két napig otthon pihen, és néhány hétig gipszet visel, ám az amerikai fociban történtek már orvosi „csodák”. Arkansas szempontból rendkívül fontos lenne ez, hiszen Wilson az elmúlt évben kulcsszerepet játszott a szezonban elért 11-2-es mérleg, valamint az év eleji Cotton Bowl győzelem elérésében. Ha nem tudja vállalni a játékot, akkor az újonc Brandon Allen élete első mérkőzését játszhatja kezdőként az egyetemi csapatban. Őt várhatóan 3-4 év múlva láthatjuk majd az NFL közelében. Az irányító kilététől függetlenül, a mérkőzésen fontos szerep hárul majd a futókra. A három játékosból álló rotációban a kezdő, a tavalyi szezont teljes egészében kihagyó Knile Davis, akit jelenleg a liga legjobb öt futója között tartanak számon. Idén eddig 2 futott Touchdown (TD) fűződik a nevéhez. Davis egyik váltótársa Dennis Johnson lesz, aki tavaly már megmutatta, hogy kiválóan képes pótolni őt. A harmadik kerék a futógépezetben Ronnie Wingo Jr, aki pedig remekül él ebben a szerepkörben, és rövid yardos szituációkban valamint elkapásokkal segíti a csapatot. Elkapók terén érdekes helyzet állt elő, hiszen a tavalyiak közül Joe Adams, Greg Childs és Jarius Wright is profinak állt. Maradt a végzős Cobi Hamilton, aki tavaly a 3. legtöbb yardot kapkodta össze. Mellette olyan célpontok vannak még, mint az egyaránt harmadéves Javontee Herndon, Julian Horton és Brandon Mitchell. A támadó egység egyik vezére idén eddig a Tight End Chris Gragg, aki végzős évére kapta meg kezdőként a bizalmat, és egyelőre nagyon él vele. 193 elkapott yard és 2 TD ennek a bizonysága. Ha így folytatja, akkor előkelő helyen fog felbukkanni az előzetes draft jóslatokban a neve. A támadó fal a SEC egyik legjobbja. A részleg vezérei, a center Travis Swanson illetve a bal oldali guard Alvin Bailey akik mindketten harmadik évüket töltik. Érdemes még Brey Cookra is figyelni majd, aki másodéves, és nagy jövő előtt áll.
0fnHpuBPFk2j)el!~~60_57.JPG)
A védelemben, mint fentebb is írtam vannak problémák. Új védelmi koordinátor érkezett a csapathoz Paul Haynes személyében, aki elsősorban a secondary játékosok képzésénél tud komoly munkát végezni majd. Ez egyébként meg is látszik az eddigieken, hiszen ez a csapatrész egyelőre a védelem legjobbja. A cornerback pozícióban a kiváló Tevin Mitchel a biztos pont, míg a másik oldalon Darius Winston és Kaelon Kelleybrew váltogatja egymást. A safety pozíció egyelőre kiemelkedik a védelemből. Jelenleg ugye Eagles szempontból is érdekes poszt ez, hiszen a sasok kerete nem bővelkedik kiválóan teljesítő safetykkel. Ráadásul a keddi napon JaiQuawn Jarrettől megvált a csapat. Ilyen szempontból is érdekes lehet tehát például a végzős Ross Rasner és a harmadéves Eric Bennett. Mindkét játékos minőséget képvisel a maga posztján. Rasner jelenleg vezeti a csapat szerelési ranglistáját és egyedüliként interceptionnel is büszkélkedhet a csapatból. Ezen a poszton van még egy nagy tehetség a Vaddisznók keretében, mégpedig az újonc Rohan Gaines, aki még csak formálódó tehetség, de már most látszik, hogy kiváló játékos lehet belőle. Erősorrendben visszafelé haladva a második legjobb védelmi egység a linebacker sor. Alonzo Highsmith OLB a vezér, aki nagy érdeklődésre számíthat szezon végén az NFL csapatok irányából is. Mellette a szintén utolsó évét taposó Tenarious Wright a zongoracipelő, aki jelenleg középen játszik, de defensive end poszton is bevethető, tekintve, hogy az előző három évben ezen a poszton szerepelt. Végezetül jöjjön a védő vonal a defensive line, a védelem leggyengébb láncszeme. A Chris Smith (DE), Byran Jones (DT), DeQuinta Jones (DT), Trey Flowers (DE) kezdő kvartettből eddig egyedül a harmadéves Smith mutatta meg magát igazán. Két sack is fűződik a nevéhez az eddigi mérkőzéseken. Mellette Trey Flowers mutat még életjeleket, illetve a junior Robert Thomas, aki egy sacket jegyez eddig. Az irányító siettetéssel tehát nincsen komoly gond, ellenben a futójátékot nem igazán tudják megfogni, ami az Alabama ellen végzetes lehet.
Az Arkansas kiváló fegyvere lehet még a speciális egység, melyben Dennis Johnson visszahordóként eddig kiválóan teljesít, míg Zach Hoker eddig 7-ből 7 Field Goalt váltott pontokra.
Összegezve: Az Arkansasnak Tyler Wilsonnal, és jó futás elleni védekezéssel jó esélyei lehetnek a győzelemre idegenben is, főleg ha a Bama védelme gyengébb napot fog ki.
A tavalyi bajnok az első fordulóban a Dallas-i Cowboys stadionban megrendezett „Cowboys Classic”-on mérette meg magát először. Az ellenfél az akkor még nyolcadik kiemelt Michigan volt. A Crimson Tide legfontosabb feladata a Denard Robinson fémjelezte futógépezet megfogása volt. Ez olyannyira sikerült, hogy a Wolverines összesen 69 yardot tudott csak megtenni futásokkal a mérkőzésen. Passzjátékban pedig egyetlen nagyobb játékot leszámítva, csak keveset tudtak előrehaladni. Nem úgy A. J. McCarronék. A mérkőzés végén 6 Alabama játékosnak volt futott yardja. A legtöbbet az újonc T. J. Yeldon tette meg a tojás lasztival, aki 111 yardot és 1 TD-t ért el. Rá érdemes lesz figyelni a közeljövőben, hiszen az egyetemi foci egyik leendő sztárja lehet. Yeldon mellett a kezdő futó Eddie Lacy vitézkedett elsősorban. A főként erőfutásokat bemutató játékos 35 yardot, és 1 TD-t jegyzett. A futások mellett a passzjáték is remekül működött. McCarron kevés kockázatot vállalva 199 yardot és 2 TD-t ért el, összesen 8 elkapónak címezve. A végeredmény 41-14 lett. A második héten egy gyengécske csapat a Western Kentucky érkezett Tuscaloosa városába, hogy kissé megnehezítse a „Bíbor dagály” dolgát. Nos amint a 35-0-s végeredmény is mutatja, ez nem igazán sikerült nekik. A Bama már az első negyedben 14 pontos előnyt szerzett. Ezután már esélyük nem volt a nagyhírű ellenféllel szemben, és az egész mérkőzés szinte edzőmeccs jelleget kapott. McCarron gyakorolhatta a passzjátékokat, a futók közül szinte mindenki pályára léphetett, az elkapók gyakorolhatták a route futásokat. A védelemben pedig rutint szerezhettek a cserejátékosok is. Könnyed rákészülés volt tehát a szombati rangadóra.
A legtöbb csapatnál az irányító játékos a legfontosabb. Alabamában viszont nem így gondolkoznak. A. J. McCarron ugyan remek képességű játékos, ám ahhoz, hogy nyerjen a csapat, nincs szükség rá, hogy meccsenként 30 passzkísérlete legyen, és 300 yardot dobáljon. Ő egy igazi játék menedzser, aki szépen osztogat, de kockázatot nem vállal, és extrákat sem nyújt. Ezt várják tőle. Hogy miért? A tarthatatlan futójáték miatt. Eddie Lacy, T. J. Yeldon, Dee Hart és a múlt szombaton az egész szezonra lesérülő Jalston Fowler az egység tagjai. Lacy elsősorban erejét veti be, míg Yeldon vagy Hart gyorsaságával operál. Jövőre Lacy várható a draftra, ahol valószínűsíthetően 3-4. körben talál majd gazdára. Az elkapó gárdát a harmadéves Kevin Norwood és Kenny Bell vezeti. A keretben még olyan tehetségek lelhetők fel a poszton, és várnak bevetésre, mint DeAndrew White, Christion Jones és Amari Cooper. Őket egészíti ki remekül a Tight End Michael Williams és Brian Vogler. Most pedig térjünk rá a csapat talán legerősebb részére a támadó falra. Leendő NFL játékosok egész armadája sorakozik fel 1-1 támadó játékhoz. A Cyrus Kouandjio(LT), Chance Warmack(LG), Barrett Jones(C), Anthony Steen(RG), D.J. Fluker(RT) ötös már közel NFL szintű. Warmack, Fluker és Jones már a jövő évi drafton első körös játékosok lehetnek. A Cleveland Browns elleni mérkőzés alapján a Philadelphia Eagles szurkolói, árgus szemekkel figyelhetik őket a szezonban. Bármelyikük minőségi javulást hozhatna.
A védelem a tavalyi szezonban liga első volt. Mind passz, mind futás ellen kiválóan teljesített, ám a holtszezonban hat kezdő játékos is a profinak állt. Az Alabama kerete viszont olyannyira erős, hogy úgy néz ki, gond nélkül tudják majd pótolni őket. A háromtagú védőfalban a nose tackle poszt üresedett meg, melyet a tavaly még defensive endként játszó Jesse Williams vett át, és aki komoly, első körös draft várományos. A két oldalán Ed Stinton, és Damion Square végez kiváló munkát. Ők is NFL karrierben bízhatnak a későbbiekben. A négytagú linebacker sor két vezére C. J. Mosley és Nico Johnson, akik egy éve még egymást váltották, mára pedig egymás mellett vitézkednek. Kiváló játékosok, akik az elmúlt két meccsen messzemenőkig feledtetni tudták Dont’a Hightowert. A másodéves Trey DePriest és Adrian Hubbard egészíti ki az egységet. Tudásban és tehetségben a secondary sem marad el a védelem többi részéről. Cornerback poszton, a Bengalsba távozó Dre Kirkpatrick helyét, a nem kevésbé tehetséges Dee Milliner veszi át. Milliner harmadik évét tapossa, így még legalább két éve van arra, hogy első körös játékossá fejlessze magát. A másik oldalon a mára már Kansas City Chiefs játékos, DeQuan Menzie-t pedig a szintén harmadéves Deion Belue pótolhatja. A harmadik név, akit leginkább meg kell említeni CB poszton, az John Fulton. Ő az, aki elsőszámú csereként még sok időt szokott a pályán tölteni. Safety poszton is van egy nagy távozója a csapatnak, nevezetesen Mark Barron. Idén már ő is az NFL-ben vitézkedik, ám helyettese Vinnie Sunseri mindent megtesz annak érdekében, hogy a hiányát feledtesse. Eddigi két mérkőzésen kiválóan teljesítő játékosban van potenciál bőven, és még az idő is neki dolgozik, hiszen csak második évét tölti az egyetemen. A következő játékosra minden Eagles szurkoló figyelmét fel szeretném hívni. Ő Robert Lester, aki a jövő évi draft egyik legkelendőbb játékosa lehet, ha nem jön közbe sérülés vagy egyéb probléma. Gyors, határozott, jól szerelő játékos, akit a pocsékul teljesítő, és a napokban elküldött JaiQuawn Jarrett helyére nyugodtan be lehetne tenni. Biztosan jobb teljesítményt nyújtana.
Sunseri és Lester cseréjeként az újonc Landon Collins és a vidám keresztnevű, másodéves HaHa Clinton-Dix lép majd pályára a szezonban.
Összegezve: Az Alabama-i keret tehát mindenképpen erősebbnek tűnik, és az örökmérleg is nekik kedvez, de nem lehetnek elbizakodottak. Az egyetemi fociban is bármi megtörténhet, akárcsak a profik között. Hatékony futójátékra épülő passzokkal, és a szokásos kemény védekezéssel mindenképpen a mérkőzés esélyesei lesznek. Ha ehhez még Tyler Wilson sérüléseit is hozzávesszük, akkor azt lehet mondani, hogy 70-30%-ban az Alabama győzelmére van nagyobb esély.
Kezdés magyar idő szerint 2012.szeptember 15. szombat, 21:30, Tv: ESPN