Az elmúlt évben már tettünk az NFL-től egy kis kitekintés az egyetemi football irányába. Idén ezt a sorozatot folytatnánk, olyan formán, hogy 1-2 hetente egy-egy nagyobb mérkőzésről beharangozó cikk fog felkerülni az oldalra, hogy az eddig leginkább NFL-t néző amerikai focirajongók is megismerkedjenek az egyetemi foci világával, hangulatával és legfőképpen, a következő években Draftra jelentkező játékosaival. Ennek a cikksorozatnak tehát elsődleges célja a játékosok, csapatok megismertetése mindazokkal, akik a későbbiekben a draftot is figyelemmel szeretnék kísérni, és szurkolni, hogy az egyetemi csapatokban megkedvelt játékosok a Philadelphia Eagleshöz, vagy akár más általuk kedvelt csapatokhoz kerüljenek. Ennek első részeként egy, az egyetemi football röviden és tömören bemutató írást szeretnénk leközölni, melyet Vass Ádám (vassadi) a bowl.hu és a steelers.hu szerkesztője követett el.
Egy héttel a profi liga rajtja előtt, augusztus 30-án veszi kezdetét az NFL mögött hazánkban népszerűség tekintetében eddig jócskán háttérbe szoruló egyetemi bajnokság, az NCAA alapszakasza. Igyekszünk rövid áttekintést nyújtani az egyetemi futball működéséről, tradícióiról, valamint néhány csapatról, bízva abban, hogy olvasóink közül minél többen kedvet kapnak a college focihoz.
Az egyetemi futball felépítése
Az NCAA első osztályában, az FBS-ben (Football Bowl Subdivision) 124 egyetem csapata szerepel, melyek közül négy független, míg a többiek 11 konferenciába rendeződnek.
Konferenciák:
A fenti lista bal oldali oszlopában szereplő főcsoportok BCS-konferenciák, továbbá a független csapatok közül a Notre Dame is BCS-tag, ami – a konferenciák és az ND tekintetében is – lényegében egy kiemelt státuszt jelent (erről a későbbiekben lesz szó részletesebben).
Alapszakasz
Az NCAA-szezon két részre bontható, ezek közül az első – csakúgy, mint az NFL-ben – az alapszakasz, melyet tavaszi és nyári felkészülés előz meg. A csapatok nem játszanak előszezon-meccseket; a tavaszi edzések zárásaként minden egyetem rendez egy, a közönség számára is nyitott edzőmeccset (spring game). Az alapszakasz-mérkőzések döntő többségét szombatonként játsszák, lényegében három idősávban, és már helyi idő szerint 12 órától folyamatosan vannak meccsek. Az alapszakasz itt 12 találkozóból áll, melyek közül 7-9 főcsoporton belüli, a maradék 3-5 pedig non-konf összecsapás (ezek megoszlása a tagok számától függően főcsoportonként eltérő). Az ACC, Big Ten, C-USA, MAC, Pac-12, valamint az SEC két divízióra oszlik, melyek bajnokai konferencia-döntőt vívnak egymással. A csoporton belüli állásnál a non-konf meccseket nem veszik figyelembe, az összesített mérlegnek az utószezon szempontjából van jelentősége.
Bowl szezon
Az NFL-lel ellentétben az NCAA-ben az utószezont nem egy klasszikus rájátszás, hanem az úgynevezett bowl meccsek sorozata jelenti. A bowlok tulajdonképpen gálameccsek, melyekre az alapszakasz során nyújtott teljesítményüknek megfelelően kapnak meghívót a csapatok. A bowl-szerepléshez alapkövetelmény a legalább 50%-os mérleg. Azt, hogy melyik csapat konkrétan melyik bowlra kap besorolást, értelemszerűen maga a győzelem-vereség mutató, továbbá a konferenciák bowlokkal kötött szerződései, valamint a BCS-rangsor határozza meg. Utóbbi az edzők (Coaches Poll) és a szakemberek (Harris Poll) szavazatainak, valamint 6 számítógépes lista összesítésének együttes eredménye, mely a csapatokat rangosorolja (a név megtévesztő lehet, nem csak BCS-konferenciák tagjai kerülhetnek fel a 25-ös listára, hanem bármely FBS-es csapat). A BCS-rangsor első két helyezettje játszhat a nemzeti döntőben (BCS Championship Game), illetve kiemelt jelentőséggel bírnak az úgynevezett BCS Bowlok, a Rose, a Sugar, a Fiesta, valamint az Orange. A BCS-rangsort először a 8. fordulót követően publikálják, addig az Associated Press (AP) szakemberei által összeállított Top 25 a mérvadó (amely 2005-ig a BCS-lista egyik alkotóeleme volt, ezután váltotta a Harris Poll). A 2011-es idényhez hasonlóan idén is összesen 35 bowl-mérkőzésre kerül sor a december közepétől január elejéig tartó utószezonban.
Játékosok
Elsőként érdemes megjegyezni négy alapfogalom magyar jelentését, melyek az egyetemi futballal kapcsolatos írásokban, közvetítésekben rendszeresen előjönnek:
freshman = elsőéves
sophomore = másodéves
junior = harmadéves
senior = végzős
Az egyetemi csapatok játékosai teljesen amatőr státuszúak, a sportösztöndíjon kívül semmilyen más pénzbeli juttatást nem kaphatnak, nem köthetnek szponzori szerződést, stb. Egy játékos alapvetően négy szezont tölthet el az egyetemi futballcsapat tagjaként (lásd az előbbi felsorolást), de fennáll az úgynevezett redshirt lehetősége. Ez azt jelenti, hogy a játékos edzői döntésből kifolyólag (többnyire azért, mert – újoncként – nem jutna túl sok játéklehetőséghez) vagy sérülés miatt kihagyhat egy évet úgy, hogy edzhet a csapattal, de meccsen nem léphet pályára, helyette viszont egy ötödik szezont is a csapatnál tölthet. A medical redshirt, mely súlyos sérülés esetén vehető igénybe, egy hatodik évet is biztosíthat a játékosnak. A true freshman kifejezést ebből kifolyólag arra mondják, aki újoncként nem redshirtöl, és így már első évében teljes értékű tagja a csapatnak.
Nem tömeges jelenség, de a játékosoknak természetesen lehetőségük van másik egyetemhez transzferelni. Ha valaki első osztályú, azaz FBS-csapathoz transzferel, a következő szezont ki kell hagynia. Ez alól kivétel, ha valaki nem a játéklehetőség miatt transzferel – ilyenkor az NCAA engedélyezheti, hogy az adott játékos már első évében pályára léphessen új csapatában.
Ahhoz, hogy egy játékos jelentkezhessen az NFL Draftra, minimum három évet kell eltöltenie az egyetemi csapatban, tehát legkorábban junior vagy redshirt sophomore évük után állhatnak profinak a futballisták.
Szabályok
Az NFL és NCAA szabályok között vannak eltérések, ezek közül a legfontosabbak:
– Ha a támadó csapat first downt ér el, megállítják az órát, amíg a bíró leteszi a labdát a line of scrimmage-re, és jelt ad a folytatásra.
– Akkor is véget ér a play, ha a labdát birtokló játékos nem kontakttól kerül a földre.
– A passz akkor is sikeres, ha a labdát elkapó játékosnak csak az egyik lába ér földet a játéktéren belül.
– Az elkapásra jogosult játékosokat egészen addig lehet blokkolni, amíg a támadó csapat szabályos előre passzt nem hajt végre.
– Ha az ellenfél touchdownját követő extra pont kísérlet blokkolása után, vagy kétpontos kísérlet esetén fumble recovery, illetve interception útján a védők szerzik meg a labdát, visszahordhatják azt az ellenfél end zone-jáig, ami két pontot ér a védekező csapat számára (az NFL-ben ilyen esetekben azonnal „halottá” válik a labda).
– Hosszabbítás: Döntetlen esetén mindkét csapat az ellenfél 25 yardos vonaláról indíthat egy-egy támadást, és aki több pontot szerez, megnyeri a mérkőzést. Ebből legfeljebb három „kör” mehet le, ha ezután is döntetlen az állás, kétpontos kísérletek következnek.
– Nincs two-minute warning.
Reméljük minél többen olvassátok és megismeritek ezeket a cikkeket, és nézitek a mérkőzéseket is, hiszen hatalmas rangadók és nagyszerű játékosok nem csak az NFL-ben de itt az NCAA-ben is hétről hétre láthatóak. Elsőként az Auburn Tigers @ Clemson Tigers mérkőzés hosszabb ismertetésével nyitjuk a sorozatot, melyben több más érdekes mérkőzésekről is olvashattok majd.
Az észrevételeket véleményeket szívesen vesszük tőletek, mind a blogon kommentek formájában, mind pedig a Facebook oldalunkon a kitett linkek alatti hozzászólásokban.