Jeffrey Lurie (tulajdonos) nyitószavai: Azért gyűltünk ma itt össze, hogy bejelentsünk egy komoly vezetőségi változást, amely egyrészt hosszú távú stabilitást jelent a csapat számára, másrészt egy nagyszerű lehetőséget biztosít Joe számára is. A balra mellettem ülő Joe Banner már régi barátom, mellesleg a sportág egyik legkiválóbb szakembere. Akik 18 éve figyelik őt, azok számára ez nyilvánvaló, hiszen minden téren kiemelkedő dolgokat vitt véghez és hihetetlen a franchise felé mutatott elkötelezettsége. Minden, amit egy elnöktől kívánhat az ember, az megvan benne: a lojalitása, az odaadása, hogy egy sikeres és győztes csapatot teremtsünk.
Csakhogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy hogyan is jutottunk el idáig: Joe-val közösen minden szezon végén kielemezzük, mi is történt a szervezettel, a csapattal. Mindig nagyon alaposan végigvesszük a dolgokat, kezdve a vezetőkkel. A csapat minden részére kitérünk ilyenkor. Így tettünk a 2010-es szezon végén is, valamikor 2011. január, február környékén, és akkor Joe már-már anekdotikusan azt mondta: „Bárcsak találnék már ebben a sportágban egy olyan feladatkört, ami a következő igazi kihívást jelentené számomra!”. Valahogy én is így éreztem magam ’94-’95 körül, amikor megvettem az Eagles-t. Végighallgattam őt és annyit mondtam neki, hogy én is azt kívánom, hogy egyszer találjunk neki egy ilyen kihívást, de sajnos akkor nem tudtam ilyen lehetőséget biztosítani.
Amióta a csapatnál vagyunk, azóta megszállottan törekszünk arra, hogy a lehető legjobb csapatot faragjuk az Eagels-ből. Mi nem terjeszkedtünk úgy más sportágak felé, mint más tulajdonosok, nem vettünk részesedést például az angol labdarúgó élvonalban (English Premier League), vagy az NBA-ben. Mi kizárólag csak az NFL-re koncentráltunk. Azon a tavalyi megbeszélésünkön egyetértettünk abban, hogy nálunk kiemelkedő tehetségek dolgoznak vezetőként, például, mint Don, vagy Howie (Roseman, general manager), akik megfelelnek, sőt, túl is szárnyalják az vezetők felé támasztott elvárásainkat. Ráadásul, amikor más szakmák is felfedezik a tehetségeinket és kiválóságainkat, akkor nem mindig könnyű itt tartani őket. Ezekről a dolgokról mind elbeszélgettünk a tavalyi találkozónkon, de akkor nagyon úgy nézett ki a helyzet, hogy a 2011-es év, a CBA dolgok miatt, a lockout-ról fog szólni. Ezért akkor annyiban maradtunk, hogy minden vezetőségi kérdést a következő szezon végére halasztunk, és ez így is történt.
Az előző szezon végén újra leültünk és teljesen átvilágítottuk a szervezetet, csakúgy, mint máskor. Arra jutottunk, hogy most jött el az a pillanat, hogy az változtatásokat véghezvigyük, és ezzel lehetőséget adjunk Joe-nak megtalálni és kihasználni az új lehetőségeit. Ezzel egyi dőben pedig Howie számára új feladatokat és felelősségi köröket tudtunk adni, amelyeket az elmúlt hónapokban már Önök is láthattak, mint például a játékos-szerződések letárgyalásait, a fizetési sapka figyelését, stb. Ezzel a lépéssel kétséget kizáróan megtaláltuk a következő elnökünk személyét is, bár akkor Don-nal erről még nem beszéltünk, és biztos vagyok benne, hogy ő lesz majd a sportág egyik legkiválóbb elnöke. Innen minden ment a maga útján. A változásokhoz persze hozzájárult a szezon végkimenetelei is, ami elég nagy csalódás volt, illetve közrejátszott még más is, így mi mindenképpen fel akartuk rázni a dolgokat.
Hiszek abban, hogy csak a megfelelő emberekkel érhető el a folytonosság és a stabilitás. Változtatni akkor kell, és ebben Joe-val teljesen egyetértünk, ha a megfelelő emberek hiányoznak. Ebben volt már mindkettőnknek része. Nagyon szerencsések vagyunk, hogy ilyen rendkívüli emberek vesznek körül minket, és ezek az emberek eddig nem a reflektorfényben álltak, nem is feltétlenül a futball világából jöttek, ahogy anno Joe sem, mielőtt elnök lett volna.
Ez egy keserédes nap, hiszen véget ér egy nagyszerű elnök munkássága, aki persze innentől kezdve egy kiemelt tanácsadói posztot fog ellátni és ez elengedhetetlen lesz néhány új kezdeményezésünknél. Másfelől, nem lehetnék ennél bizakodóbb Don Smolenski helyzetével kapcsolatban, hiszen mostantól ő tölti be az Eagles elnöki posztját. Ő egy magasra szárnyaló, fiatal csillag, minden bizalmukat élvezi. Howie Roseman pedig zökkenőmentesen átveszi, vagy már hónapokkal ezelőtt át is vette Joe feladatait.
Reid edző helyzetét tekintve nincs változás.
Nos, nagyjából ennyit szerettem volna, örömmel válaszolok majd a kérdésekre, de mindenekelőtt hadd adjam át a szót Joe-nak.
Joe Banner nyitószavai: Köszönöm. Jeff a keserédes szót használta és ez az én érzéseimet is kifejezi. Sokak ebben a teremben és sokak, akik most minket hallgatnak azzal az álommal nőttek fel, hogy egyszer majd a profi sport világának részeseivé válhatnak, aztán persze rájövünk, mik is a határaink. Néhányan azon szerencsések közé tartozunk, akik mégis valamilyen formában ennek a részévé válhatnak, mint ahogyan én is. A valóság pedig még nagyszerűbb, mint amiről valaha is álmodtam. Hihetetlen élmény ez, ami már 18 éve tart és ennek a szervezetnek az élén állni óriási élmény. Még most sem lehetek elég hálás, hogy Jeff évekkel ezelőtt, amikor a saját álmát valósította meg azzal, hogy egy futball franchise-t vásárolt, engem hívott fel, hogy dolgozzunk együtt. Ez egy olyan élmény volt, amelyről még csak álmodni sem mertem. Nagyszerű emlékek, nagyszerű emberek, akiket végül is mi hoztunk össze.
Don-nal 14, Jeff-el 18, Andy-vel 14, Howie-val 13, Christina-val (Lurie) szintén 18 éve ismerjük egymást. A sort lehetne még folytatni. Gyakorlatilag együtt élünk, együtt éltünk meg rengeteg élményt az Eagles kapcsán. A gyerekeink közösen nőttek fel és egy egész életnyi közös emlékünk van. Azzal, hogy véget ér ez a fejezet, az nagyon nehéz, és egyben szomorú is. Másfelől viszont, már évek óta arról álmodom, csakúgy, mint amikor arról álmodtam, hogy ennek a világnak a részese lehessek, hogy még egyszer az életben egy komoly szakmai kihívással szembesülhessek. Úgy döntöttem, hogy ezt az álmomat meg akarom valósítani, és örülök, hogy megadatott az a lehetőség, hogy Jeff sok fiatal tehetség közül tud választani, akik közül valaki majd a helyembe lép. Az a véleményem, hogy velük is ugyanilyen erős marad a szervezet, sőt akár magasabb szintre is emelhetik azt. Továbbá, örülök, hogy én is a kitűzött célom felé, az újabb szakmai kihívások felé vehetem az irányt. Ebben Jeff is hihetetlen támogatást nyújt, és nyújtott már eddig is, amíg idáig eljutottunk, amiért hálás vagyok neki.
Nagyon várom az új feladatokat, de szomorú vagyok, hogy most valami véget ér, elsősorban az emberek miatt, akikkel ugyan megtartom a baráti szálakat és fenntartom a kapcsolatot, de ez már más lesz, mint eddig. Ezúton szeretném megerősíteni a bizalmamat és a bizakodásomat Don és Howie felé, akikkel az elmúlt 14 évben együtt dolgoztam. Szerintem Önök is jobban megismerték őket ez alatt az idő alatt: két rendkívüli emberről van, szól. Kihangsúlyoznám, azt hogy „ember”, hiszen nem csak a munkájukat végzik kiválóan, de ez a szervezet olyan emberekből áll, akik törődnek a másikkal, kedvesek, becsületesek és igazi csapatmunkára képesek, nem pedig magukat helyezik előtérbe. Nincs még két olyan ember, akik ezt jobban szemléltetnék, mint Don és Howie.
Jeffrey Lurie: Mielőtt bemutatnám és átadnám a szót Don-nak, akit persze sokan ismernek, hadd osszam meg azt, mi is jutott róla eszembe: Az a nap, amikor Don, a gazdasági igazgatónk, együtt lapátolja a havat a munkásokkal egész éjjel a Falcons elleni Nemzeti Főcsoport döntő előtt, hogy a mérkőzést megtarthassuk, mert a vihar hatalmas mennyiségű hóval lepte be a stadionunkat. Nem d látvány volt, az biztos! Apropó, nem csak edzőknek van bent matracuk. Ennek a fickónak is van egy gumimatraca, amit minden egyes krízisnél használt már! Ő egy igazi családtag, a csapatmunka szimbóluma. Okos, kedves, józan ítélőképességű, hozzáértő ember, aki szerintem csodálatos munkát fog végezni! Szeretném Önöknek bemutatni, akár ismerik már, akár nem, Don Smolenski-t, akivel mostantól gyakrabban fognak találkozni.
Don Smolenski nyitószavai: Jó napot kívánok! Azzal szeretném kezdeni, hogy megköszönjem Jeffrey-nek ezt a hatalmas megtiszteltetést! Szerencsésnek mondhatom magam, hogy már majdnem 14 éve dolgozhatok vele. Nagyszerű tulajdonos, megad mindent, annak érdekében, hogy bajnokságot tudjunk nyerni, és amióta a csapat tagja vagyok engem is támogat. Továbbá köszönetet szeretnék mondani Joe-nak is, akivel 14 éve napi szinten együtt dolgozom, amint azt hallották. Az is lehet, hogy több időt töltöttünk el egymás mellett ez alatt az idő alatt, mint amennyit a családunkkal töltöttünk. Az irodáink még a Veterans stadionnál egymással szemben voltak, és itt is egymás mellett vannak a Novacare Complex-ben. Sokszor dolgoztunk át egész éjjeleket együtt a stadionban, volt, hogy a gyerekeivel hullámvasutaztam. Szinte minden élményben osztoztunk ez idő alatt. Joe igazi mentor, tanár, üzletember, a feddhetetlenség mintaképe. De ami a legfontosabb, hogy igazi jó barát, és minden támogatásáért és tanácsáért hálás vagyok.
Ennek a szervezetnek igazán energikus és szenvedélyes a kultúrája, hallották Joe-t arról beszélni, hogy mennyire emberséges itt mindenki. Minden szinten jelen van az az elkötelezettség, hogy megnyerjük a bajnokságot, a szurkolóknak, a városnak. Felismertük azt, hogy mi valami különlegesnek vagyunk a felelősei, és Jeffrey vezetésével a célunk, hogy a pályán, és azon kívül is a legjobbak legyünk. Habár nem feladatom a játékos-, vagy az edző-kérdés, Howie-val nagyszerű a kapcsolatom, amit legfőképpen a nyíltság jellemez. A mai NFL-ben az üzleti és a szakmai stábnak együtt kell dolgoznia, ami náluk egyértelműen megvan, és figyelünk arra, hogy így is maradjon. Tisztában vagyunk azzal, hogy példátlan szurkolói bázissal rendelkezünk, vagy ahogyan Andy fogalmazta, a mi szurkolóink jól informáltak, okosak és teljesen odaadóak minden meccsen. Minden vasárnap lehet érezni azt az energiát, amit tőlük kapunk. Nem is nagyon lehet ezt igazán szavakba önteni. Azzal próbáljuk meghálálni, hogy napi szinten mindent beleadunk, a csapat minden tagja. Nagyon különleges érzés ennek az csapatnak, amelyik a csapategység iránt ilyen elkötelezett, a tagja lenni. Emiatt a közösség miatt vagyok büszke arra, hogy már 14 éve itt lehetek, és azon leszek továbbra is, hogy erre az alapra építkezzünk tovább, hogy megmaradjunk egy ilyen nagyszerű NFL csapatnak.
Andy Reid nyitószavai: Egészen feltüzelt az, hogy két olyan ember mellett ülhetek, akik álmokat valósítanak meg! Tudom, hogy Joe mire vágyott, és most jó, hogy erre lehetőséget kap, nagyszerű dolgokat tett már le itt az asztalra. Elérte azt, hogy a legjobb elnöke lett a Nemzeti Futball Ligának és azon belül is az egyik legnagyobb nevű csapatnak. Itt az ideje, hogy új kihívást találjon, és ő egy igazi bulldog. Első nap óta ezt mondom. Az irány, amit kitűzött, azon keresztül is megy, tűzzel, vassal, harcol, győz, jobbá tesz.
Másfelől az is feltüzel, hogy Don Smolenski álma is teljesül. Micsoda nagyszerű lehetőség egy olyan remek ember számára, mint Don, aki igazán törődik Philadelphiával, és az Eagles-szel! Hallottam azt, hogy konfliktusról beszélnek emiatt, de szomorú lenne, ha az elmúlt 14 évet konfliktusként látnánk. Nagyon jól megvoltunk egy csapatként, mindent megosztottunk, nyílt lapokkal játszottunk. Nagyszerű időszak volt idáig és borzasztó jó barátok vagyunk! És itt most mindannyiunkról beszélek, és elsősorban arra célzok, amiket Joe-ról és rólam mondtak. Az nem valós, ez alatt az idő alatt a kapcsolatunk nagyszerű volt. Rengeteg gondolatot cseréltünk, ötleteltünk a másikkal, és eközben számtalan sikert arattunk.
Mint ahogyan Jeffrey és Joe is fogalmaz, ez a helyzet bizonyos mértékig keserédes, de önző dolog lenne csak a keserű részére figyelni, arra kell gondolni, hogy a jövő édes lesz. Ha a magánéletünkre nézek, akkor igen, a családjaink közel állnak egymáshoz, de ez így is marad. Nagyon bírom a két srácukat, Jonathan-t és Jason-t. A felesége pedig, merthogy amiatt ismerem, mert Joe az elnök, mindig mellette állt. Nagyon sok szerencsét szeretnék kívánni neki a jövőben!
Howie és Don kapcsán pedig már alig várom a közös munkát! Howie-val ez már el is kezdődött, mondhatnám évekkel ezelőtt, és fenomenális munkát végez. Ezt már az előző draft-nál láthatták, de most, az új játékos-szerződések megkötésénél is. Don esetében pedig szerintem a határ a csillagos ég, tényleg alig várom már, hogy együtt dolgozzunk. Önöknek pedig köszönöm, hogy eljöttek!