Ronald „Ron” Vincent Jaworski
1951. március 23.-án született a New York állambeli Lackawanna városában -melyet egy későbbi Eagles játékos, Mike Mamula is szülővárosának mondhat- Ron és Molly Jaworksi gyermekeként.
Ebben a Buffalo melletti kisvárosban kezdte meg iskolai tanulmányait is. A középiskolában egyszerre három sportágat űzött, úgy, mint kosárlabdát, amerikai footballt és baseballt. Rendkívül erős és pontos karjára már ekkor felfigyeltek az edzők. Még középiskolásként a St. Louis Cardinals profiligás baseballcsapata draftolta. Ron gondolkodás nélkül baseballosnak állt volna, ám édesapja nem engedélyezte ezt számára, és inkább az egyetem felé irányította. Ron édesapja egy fatelepen dolgozott, és szerette volna, hogy a fia, sokkal könnyebben tudjon majd érvényesülni az életben. Ennek érdekében 17 éves korában a nyári szünet alatt a Reisons Mill acélgyárban kellett dolgoznia, hogy megtanulja milyen nehéz is a pénzkeresés. Egy hét után ki akart lépni, ám az idősebb Ron még két hétig a gyárban marasztalta. Ez volt az a két hét, amikor a fiú megértette mit is jelent a kemény munka, és még évekkel később is erőt és motivációt tudott meríteni ebből a dologból.
A középiskola befejeztével Jaworski tehát nem a profi baseball ligát, hanem az Ohio államban található Youngtown városát vette célba, melynek egyetemén négy évet töltött el. Az egyetemi évek alatt a baseballt fokozatosan felváltotta az amerikai football. Hamar a Youngstown State Pinguins vezérévé nőtte ki magát, irányítóként. Ekkor kapta két ismertebb becenevét is. "The Polish Rifle" vagyis A Lengyel Puska, illetve a "Polish Cannon", Lengyel Ágyú, melyek rendkívül erős jobb karjának köszönhetően ragadtak rá. Az egyetem elvégzése után jelentkezett az 1973-as NFL Draftra, ahol a Los Angeles Rams csapata választotta ki a második körben, összességében a 37. helyen. NFL-es debütálására egy évvel később kerülhetett sor. Összesen három évet töltött el, az akkor még Los Angeles-i székhelyű Kosoknál, ahol 24 mérkőzésen jutott szerephez, mindössze háromszor kezdőként. Ezen mérkőzések alatt 719 yardot és 1 Touchdownt ért el, 8 Interception mellett. 1976-ban Jaworski aztán megelégelte a mellőzöttséget és cserét kért. A Rams vezetői méltányolták ezt és elcserélték őt Philadelphiába, méghozzá egy All-Pro Tight Endre, Charlie Youngra. Az NFL szabályai szerint a csere - mivel Jaworskinak és Youngnak is lejárt a szerződése - szabálytalan lett volna, de mivel senki nem emelt ellene kifogást ezért maradhatott.
A Sasok akkori edzője Dick Vermeil a kezdetektől a csapat elsőszámú irányítójaként számított rá, és messzemenőkig bízott a tudásában. Első évében Jaworski ugyan még sok hibával játszott, és nem érezte igazán komfortosan magát a pályán, ám ez a meccshiánynak is volt betudható. A szezont 5-9-es mutatóval zárta az Eagles. A következő években a Lengyel puska már fokozatosan jobb teljesítményt nyújtott, ami a csapat mérlegében is meglátszott. Az 1978-1981 közötti időszakban 47 győzelem mellett 22 vereséget szenvedett el a Vermeil alakulat, és minden évben bejutott a rájátszásba. 78-ban és 79-ben azonban már az első fordulóban búcsúzni kényszerült. A négy áttörést az 1980-as szezon hozta meg. Ekkorra állt össze igazán a csapat. 11-1-el kezdték a szezon, közben megverték az előző évi bajnok Oaklandet is. A rájátszásban a Super Bowlig nem volt ellenfele a sasoknak. Előbb a Minnesotát majd a Dallast intézték el, magabiztos játékkal. A Super Bowlon azonban a szezon során másodszor is szembekerültek az Oakland Raidersel. Az előjelek kedvezőek voltak, ám a mérkőzésen sajnos nem tudott a Jaworski-Carmichael-Montgomery vezette támadósor kibontakozni, így sima vereséget szenvedett az Eagles. A csapat legjobbja Jaworski lett, aki karriercsúcsot jelentő 3529 yardot, és 22 Touchdownt passzolt, mellette pedig mindössze 12 interceptionje volt. Ron lett az év játékosa, valamint megnyerte a Bert Bell díjat is.
A következő években mind Jaworski, mind az Eagles egyre rosszabb teljesítményt nyújtott. Ez addig fokozódott, míg a vezetőség egy új csapat építése mellett nem döntött 1985-ben. Ekkor érkezett a drafton a csapathoz Randall Cunningham, aki újonc szezonjában négy meccsen, már kezdőként irányíthatta a sasokat. Cunningam jó teljesítményét, és Jaworski egyre több sérülését látva, az Eagles vezetősége döntésre jutott. Az új edző, Buddy Ryan már az ifjúsággal számolt a kezdő pozícióban, aminek következtében 1986-ban elköszöntek az akkor már 35 éves legendától.
Az 1987-es szezon előtt Jaworski Floridába költözött, és aláírt a Miami Dolphinshoz, hogy a delfinek sztárját Dan Marinot segítse. Pályára nem került. 1989-ben ismét csapatot váltott és aláírt a Kansas City Chiefshez. Itt már kicsit több lehetőséghez jutott, mivel az edző rotációban játszatta három irányítóját. A 6 mérkőzésen elért 385 passzolt yard, 2 touchdown és 5 interception azonban már mutatta, hogy az idő elszállt, és az egykor legendás kar már nem tud úgy működni, ahogy azt a gazdája szeretné. A szezon végén aztán elhatározásra jutott, és szögre akasztotta a football cipőt.
Karrierje során összesen 28190 passzolt és 859 futott yardot, 179 passzolt, és 16 futott touchdownt valamint 164 interceptiont ért el, 51,3 %-os pontossággal.
Több rekordot is tartott. Brett Farveig ő kezdett egyhuzamban legtöbbször irányítóként a ligában. Összesen 116 egymást követő mérkőzésen lépett pályára kezdőként. A Philadelphia Eaglesben pedig ő passzolta a legtöbb TD-t, egészen 2008. szeptember 21-ig, amikor is Donovan McNabb megdöntötte azt.
1992 óta a Philadelphia Eagles legjobbjai közé választották, 1994-ben pedig az NFL Hall OF Fame csarnokába is jelölték.
Jaworski visszavonulása óta sem szakadt el az amerikai footballtól. Mind a munkája mind a befektetései ehhez a sportághoz kötik a mai napig is. Többek között ő a résztulajdonosa és elnöke a Philadelphia Soul Aréna Football csapatának, befektetője és tanácsadója az Elite Football League of Indiának is. Több korábbi NFL játékossal és edzővel együtt (Mike Ditka, Michael Irvin, Brandon Chillar) tulajdonosa és üzemeltetője többek között a Valleybrook Country Clubnak Blackwoodban, a Running Deer Golf Clubnak Pittsgroveban, és még három hasonló Golf Clubnak amerikában.
Jaworski 1988 óta szerepel rendszeresen az amerikai televízióban. Elsősorban természetesen sport jellegű műsorokban vállal szerepet, mint például a Philadelphia Eagles mérkőzéseit felvezető műsorokban, illetve az ESPN sportcsatorna közvetítéseiben, de 2003 és 2006 között a Tampa Bay Buccaneers csapatának mérkőzéseit is kommentálta. 2007-ben bekerült a Hétfő Esti Football közvetítő csapatába, a korábbi nagy ellenfél Joe Theismann helyére, és a 2011-es szezonig őt láthattuk Mike Tirico és John Gruden mellett a közvetítő állásban. 2012-től a csatorna már csak a Tirico-Gruden párossal képzeli el a közvetítéseket, ám Jaworskitól sem váltak meg. Sőt. további 5 évre szerződést hosszabbítottak vele, és ezen túl, mint stúdió szakért találkozhatunk a 61 éves legendával.
Az évek során Jaworski úgy érezte, hogy a televízió és az üzlet nem köti le eléggé, és van még mit mesélnie, ezért úgy döntött könyvet ír. Ennek eredménye a 2010-ben megjelent That Games That Changed the Game, amely 7 olyan mérkőzést mutat be, amiken először használtak olyan stratégiai és taktikai elemeket, amelyek megváltoztatták az amerikai footballt.