Két részben olvasható lesz Szabler jóvoltából az eddigi legjobb tíz Philadelphia Eagles - Green Bay Packers mérkőzés eseménye. Nem sorrendben, hanem időrendben vannak. Innentől pedig át is adom a szót Szablernek:
1952. november 2., Eagles@Packers
Nem éppen a briliáns támadójátékról szólt a két csapat első igazán szoros összecsapása. A meccs egyetlen offensive touchdownját a Packers szerezte az újonc QB, Babe Parilli és Breezy Reid 21 yardos összjátéka révén, de a hazaiak két turnovere aztán 10 pontot hozott a Sasok konyhájára. Fred Cone fumbliját a Philly védője, Vic Sears szerezte meg, és percekkel később Bobby Walston lőtt mezőnygólt, a negyedik negyedben pedig Russ Craft 32 yardos interception return TD-je révén 10-6 arányban már az Eagles vezetett. A folytatásban azonban a Sajtfejűek behúzták a győzelmet, Adrian Burk puntját Deral Teteak blokkolta, a lasztit pedig közelben álló csapattárs, John Martinkovic kapta fel és vitte be győztes TD-re. A Green Bay 12-10-re nyert, mivel Cone mindkét alkalommal kihagyta a touchdown utáni extra pontot.
1958. október 26., Eagles@Packers
A Lombardi-éra előtti utolsó szezonjában a Packers egyetlen győzelmet aratott csupán, éppen az Eagles ellen. Utóbbi csapat Buck Shaw és Norm Van Brocklin útmutatásával már rebuilding mode-ban volt, de ennek ellenére a Philly is csak 2 sikerrel zárta az 1958-as évet. A Packers-nél még mindig ott van Babe Parilli, ám az idényben ekkor kezd először. A veterán irányító meghálálja a bizalmat és négy TD-passzt kézbesít, kettőt Max McGee-nek. A második Parilli-McGee TD-vel a negyedik negyedbe fordulva már 38-14-re vezet a Green Bay, de a Sasok remekül hajráznak és a záró játékrészben 3 touchdownt szereznek, Van Brocklin két hatpontos átadást oszt ki. Miután egy perccel a vége előtt 38-35-re zárkóznak, a vendégek onside kickkel próbálkoznak, de a labdát a Packers későbbi Hall of Famer linebackere, Ray Nitschke szerzi meg és így a Sajtfejűek megőrzik előnyüket és kivívják az évi egyetlen győzelmüket.
1960. december 26., Packers@Eagles
A két gárda valaha vívott legnagyobb téttel bíró találkozója kétségtelenül a 1960-as bajnoki döntő volt. A derbit pocsékul kezdték a hazaiak, kétszer is eladták a labdát mélyen saját térfelükön, előbb Bill Quinlan csípte el Norm Van Brocklin rövid passzát, majd Ted Dean vétett fumble-t, de a Packers csupán egyetlen Hornung-mezőnygóllal tudta kiaknázni a kecsegtető lehetőségeket. (Jim Taylort 4. és 2-nél saját 6-osuknál fékezték meg a Philly védői.) Az első negyedben egy first downt elkönyvelő Sasok támadójátéka a második fertály közepétől kell először életre, Tommy MacDonald 35-yardos TD-elkapásával 7-6-ra fordítanak Buck Shaw tanítványai, majd egy pazar Van Brocklin-Retzlaff összjáték Bobby Walston mezőnygólját készíti elő, amellyel 10-6-ra módosul az állás. A szünet előtt még Lombardiék is mezőnygólig masíroznak, de Paul Hornung ezúttal hibázik.
A harmadik negyedben aztán Hornungot kiütik a meccsből Bednarikék, így Lombardi 4. és rövidnél rúgója hiányában újfent kockáztatni kényszerül, de Jim Taylort megint megállítják. Az Eagles válaszképpen biztosan menetel a vendégek végzónájáig, de itt Van Brocklin picket dob a Packers-es John Symank-nak, s így a hazaiak elszalasztják előnyük bebiztosításának esélyét. A mindent egy lapra feltevő Sajtfejűeknek Max McGee fake punt futása ad némi szikrát, és McGee végül maga koronázza meg a Green Bay aznapi első (s egyben utolsó) TD-t érő akcióját. A Packers 13-10-zel magához ragadja az előnyt, de a soron következő kickoffnál Ted Dean begyújtja rakétáit és a bal oldalvonal mentén az ellenfél 39 yardos vonaláig jut. Dean nem sokkal később 5 yardos futással tesz pontot a drive-ra, s a gyors ellencsapás jóvoltából már az Eagles-nek áll a zászló. Bart Starr és társainak a végén kb. három percük marad, hogy fordítsanak, de csupán a hazaiak 10-eséig jutnak, itt sikerül szerelnie Chuck Bednariknak a Starr rövid passzával TD-re törő Taylor-t, s azzal a Packers kifut az időből, az Sasok pedig 17-13 arányú diadalt aratva megszerzik mindezidáig utolsó bajnoki címüket.
A meccs összefoglalója: https://www.youtube.com/watch?v=UgcEdSh2jn4
1978. november 5., Packers@Eagles
Két héttel az első meadowlands-i csoda előtt az Eagles nem kevésbé csodaszámba menő sikert aratott a Packers fölött a Vetben. A hazaiak nélkülözni kényszerültek első számú sztárfutójukat, Wilbert Montgomery-t, csupán 148 (!) yardot szereztek a Green Bay 385 egységével szemben, mégis győztek 10-3-ra! A megoldás kulcsa természetesen a turnoverek és a büntetések a Sasok szempontjából kedvező megoszlásában keresendő. Dick Vermeil fiai csak egyszer adták el a labdát, míg ők 5-öt szereztek, büntetésekkel pedig mindössze 15 yardot veszítettek a Packers 74-ével szemben. A gyengécske színvonalú mérkőzés kulcsplay-e persze egy labdaeladás volt, egy rossz snap után a Packers puntere, David Beverly elfumblizta a játékszert, amit a vendégek 2-esénél az Eagles-es Kay Phillips szerzett meg. Két játékkal később a visszahordó és tartalék irányító, John Sciarra futott touchdownt szerzett egy option play-ből, s ezzel a Philly 7-3-ra fordított. A második félidőben egy Eagles-mezőnygól hozta az összecsapás maradék pontjait. Bár a hajrában a Green Bay-nek még marad sansza az egyenlítésre, de az 1960-as döntőhöz hasonlóan megint csak az ellenfél 10-eséig jutnak, ahol a Packers irányítója, David Whitehurst, a Seahawks-os Charlie Whitehurst papája, megdobja harmadik interceptionjét. A labdát a későbbi meadowlands-i csoda Eagles-es főszereplője, Herm Edwards szerzi meg, így a zöld-fehérek le tudják futtatni az órát és meg tudják őrizni 10-3-as előnyüket.
1987. október 18., Eagles@Packers
Ez a meccs annyiban volt érdekes, hogy a játékossztrájk idején, keretüket ún. replacement playerekkel feltöltve vívták a csapatok. Ennek tükrében talán nem csoda, hogy kevés ismerősen csengő névvel találkozhatunk a találkozó beszámolóját olvasva, illetve, hogy a küzdő felek 9 turnoverrel borzolták szurkolóik kedélyét. A meccs főszereplője két elkapó, az Eagles-es Otis Grant és a Packers-es Lee Morris volt, akik mindketten több mint 130 elkapott yardot szorgoskodtak össze. Morris, akit egyébként korábban a TC alatt vágtak ki a csapattól, annyiban nőtt az Eagles-támadó fölé, hogy ő egy 46 yardos touchdown-elkapást jegyzett, majd a hosszabbításban két fontos megmozdulással terelte a győztes TD felé a Sajtfejűek akcióját. A hazaiak végül James Hargrove 5 yardos futásával vívták ki a győzelmet, s míg a Green Bay aránylag jól, 2-1-es mérleggel jött ki a sztrájk alatti meccsekből, addig az Eagles három vereségével jószerivel minden sanszát elveszítette egy eredményes szezonra. Igaz a Philadelphia az idény végén aztán jobb mérleggel (7-8) zárt, mint a Forrest Gregg edzette Packers (5-9-1). Érdekesség még a Green Bay kapcsán, hogy az Eagles elleni találkozóval bezárólag 4-ből 3 meccsükön kényszerültek hosszabbításra, s a három alkalomból egyszer-egyszer nyertek, veszítettek és érték be döntetlennel.
Packers Replacements (http://packerville.blogspot.com/2010/10 … -1987.html)
Kép (túl nagy a mérete, ezért ide): http://1.bp.blogspot.com/_Pk49mVrUKD0/TM24GpVf1bI/AAAAAAAADwA/ecHBCLksZbw/s1600/1987-10-18+Eagles-17.jpg