Valószínűleg, aki évek óta figyeli az Eagles csapatát, észrevehetett idén egy olyan meglepetést, mely nem volt jellemző a csapatra az elmúlt években. Még pedig azt, hogy mély a keretünk idén. A legfeltűnőbb jelenséget egész USA látta, Kevin Kolb volt a kezdő irányító, jött Vick, aki az amúgy nem olyan rossz Kolb-ot kiszorította, és az óta a liga talán legjobb irányítójaként van számon tartva. De persze a QB-poszt csak a legnézettebb, vannak más fontos backup embereink is. Nézzük a 4 legfontosabbat, legjobbat.
King Dunlap – OT
2008 hetedik körös választottja, a mamut méretű (6-9 magas) Dunlap-et csak akkor láthattuk éles mérkőzésen, amikor a Pro Bowler Jason Peters megsérült idén a San Fransisco ellen. Azt a meccset Dunlap-nek kellett befejezni, és voltak jó megmozdulásai, de szörnyű alkotásai is. A következő héten a Falcons ellen a veterán John Abraham állt vele szeme, és King barátunk jól vette az akadályt, úgy, ahogyan következő fordulóban a Titans ellen is. Egyre jobban megtanulja használni testi adottságait is, kihasználja a hosszú kezeit és a lábával is végig dolgozik minden egyes play során. „Dolgozz keményen minden nap a technikádon, maradj alacsonyan és csináld, amit Juan Castillo (OL-edző) mond” – mondja Dunlap. „Így te készen leszel a játékra. Ez az NFL. Ők nem fognak adni egy percet, amikor pályára kell lépned, hogy felkészülj.” A támadó fal mélysége sokak szemében kérdéses volt Peters sérülésénél, és a 49ers meccs végén, de Dunlap teljesítményét és Max Jean-Gilles alakítását látva már nem az, szerencsére.
Chad Hall – WR
Ő a legmagasabb elkapó a kicsik között a maga 5-8-val. Reid szerint úgy néz ki, mint egy 15 éves, de ha meglátod, hogy nyúl egy labdához, azonnal másképpen látod. Hall az Air Force-ra járt, ahol RB-et is játszott, olyan jól, hogy a konferencia all star csapatának ő lett a kezdő futója. Utána szolgálatot teljesített Utah államban, majd szabadügynökként került hozzánk és az NFL-be. Egy figyelem felhívó előszezon alapján az edző csapatba került, de amikor a San Fransisco ellen Riley Cooper megsérült, felkerült az 53-as rosterre. De ő nem egy „egyhetes” srác lett, megragadt. Azóta is folyamatosan tanulja a RB play-eket és a WR-ekét is, így ne lepődjünk meg, ha a következő mérkőzésen akár Vick mögé áll be. „Bármit, amire nekik szükségük van tőlem, én azt csinálom” – mondja Chad, a mindig jó katona. „Ha te valamiben rosszabb vagy, akkor csinálod újra és újra, amíg jó nem leszel. Aztán ha itt vagy, és vasárnap játszhatsz, az már nagyszerű. De én minden meccsen ennél még többet szeretnék!”
Antonio Dixon – DT
Tavaly is már egy sikeres sztori volt az öve, ahogyan helyettesítette néha a hiányzókat, de az idei az ő kiugrása. Szintén az 5. hét volt az ő idejének eljövetele, Bunkley a mérkőzés korai szakaszában megsérült, neki kellett beállnia helyére, de tökéletesen pótolta, és jó párost alkotott Mike Patterson-nal. Amíg Bunkley sérülés miatt hiányzott, addig az Eagles 3 potenciális Pro Bowl szintű RB-kel játszott (Frank Gore, Michael Turner és Chris Johnson személyében) Antonio Dixon-nal a DT posztban. Óriási köszönet jár Antonio-nak is, hogy mindhárom futó 100 yard alatt maradt. És nem csak futás ellen volt használható, az irányítókat is tudta kergetgetni, vagy legalább nyomást gyakorolni rájuk. Ezt támasztja alá 2 sack-je is. Dixon tavaly az első hét folyamán csatlakozott az Eagles-höz, előtte draftolatlan szabadügynökként járt a Redskins-nél is például. Az idei a 3. éve, mint DT, előtte több poszton is próbálgatták, és a második Reid alatt. De Reid már többször is hangoztatta, ő az a játékos, akit érdemes mindig figyelni. „Ő egy erőteljes ember” – mondja Sean McDermott. „Ő az egész off szezonban keményen dolgozott Barry Rubinnal (kondicionális edző) és a csapattársaival és edzőivel a védő falban, sokszor maradt Segrest (védőfal-edző) edzővel külön kinn. Láthatjuk az eredményét, ő megérkezett a ligába.”
Dimitri Patterson – CB
Talán a legtöbbet cserélgetett játékos a keretünkben, Patterson végre otthonra lelt Philadelphiában. Az edző tábor során hívta fel magára a figyelmet, első sorban a speciális csapategységben nyújtott teljesítményével, és amikor a védelem hívta, azonnal tudott is teljesíteni. Miután egy egész évet végig tanult a védelmünkről, Patterson lett a nyárra az egyik legtöbbet fejlődött játékosunk, amit egészen az edző tábor végéig tovább fejlesztett. Most, fél szezon után, Patterson a speciális egység egyik legjobbja, és a védelembe is beilleszkedett, annyira, hogy Hobbs kiesésével ő lett a jobb oldali CB kezdőként, melyről NFL-be kerülése óta álmodott. „Te nem állhatsz le soha, ha sikeres akarsz lenni” – mondja Dimitri. „Nincs olyan, hogy vége az edzésnek, utána is dolgoznod kell mentálisan magadon, nincs olyan, hogy off szezon, olyankor még jobban oda kell tenned magad. Csak így van esélyed jó teljesítményt nyújtani ilyen srácok között is.”
A lista még 3 hete készült, lehetne így vele már jobban vitatkozni, de szerintem alapvetően megállja a helyét.
Címkék: ismertető hall vitaindító dixon regularseason patterson dunlap